A személyiségváltozás egyik alap eszköze

logikai szintek

A SZEMÉLYISÉG MŰKÖDÉSÉNEK LOGIKAI SZINTJEI

A személyiség logikai szintjei egy homokórára hasonlító ábra: Robert Dilts, az NLP egyik világhírű oktatója fejlesztette ki ezt a modellt, amely azon alapul, hogy a személyiségünk különböző részei egymásra épülnek, és a változást ezek mentén lehet a leghatékonyabban létrehozni. Mindegyik szinthez tartozik egy kérdőszó is, amelyek alkalmazásával tudunk leginkább segíteni a változást.

logikai szintek

Legalul helyezkedik el a környezet, ahol működünk, tevékenykedünk, dolgozunk és élünk. Ehhez a szinthez tartozik a Hol? és Mikor? kérdőszó. Felette a viselkedés szint található, amely meghatározza azt, hogy az alatta lévő környezetben milyen eredményeket tudunk elérni konkrétan a cselekedeteinkkel. Ehhez a szinthez tartozik a Mit? kérdőszó. Felette a képességek szint tartozik, ahol még az összes kompetenciánk, tulajdonságaink és képességeink tartoznak. Ez a szint határozza meg, hogy alatta a viselkedés szinten pontosan mit tudunk elvégezni, véghezvinni. Ehhez a szinthez tartozik a Hogyan? kérdőszó. Felette a hitek, hiedelmek szint található, itt vannak azok a meggyőződéseink, attitűdünk, hozzáállásunk a világhoz, és mindenhez, ami alapvetően meghatározza az alatta lévő szinteket, konkrétan, hogy egyáltalán milyen képességeket tudunk elsajátítani. Az NLP szerint ugyanis, ha hiszünk valamiben, azt tudjuk csak megtanulni, beteljesíteni, amiben nem hiszünk, azt nem tudjuk elérni. Henry Ford idézete illik ide: “Akár azt hiszed, hogy sikerül, akár azt hiszed, hogy nem, mindenképpen igazad lesz.” Ehhez tartozik a Miért? kérdőszó, ezt az egyetlen kérdőszót nem javasoljuk használni az NLP alkalmazása során, mivel ez a hitek, hiedelmek szintjére kérdez, így azt sugallhatja, hogy a kérdező megkérdőjelezi a partner hiedelmét. Ezért a Miért? kérdőszóval használt kérdő mondatra általában nem azt a választ kapjuk, amelyet szeretnénk. Természetesen előfordul, hogy az ember tényleg arra kíváncsi, hogy mi a mögöttes hiedelem vagy tudás (pl. egy kutatás során, vagy valaminek a működése során), ezért azt tanácsoljuk, hogy nem Miért? kérdőszóval kérdezzünk erre, hanem a Miből tudod? vagy Mi az oka? kérdő mondatokkal reálisabb választ kapunk a valódi kérdésünkre. Felette az identitás, azaz az én szint helyezkedik el, ez a homokóra középpontja, arról szól, hogy saját magunkat kinek és minek látjuk a rendszerben, azaz a saját életünkben. Ez határozza meg gyakorlatilag az összes alatta elhelyezkedő szintet, de legerősebben a hiedelmeinket. Ehhez a szinthez a Ki vagyok én? és a Mi a küldetésem? kérdő mondatok tartoznak. Minden szint úgy működik, hogy az alatta lévő szintre hat közvetlenül, és az hat tovább lefelé. A modell úgy működik, hogy fentről lefelé történik hatékonyabban a változás, és nem felfelé (például nem a környezetet megváltoztatva tudunk egy új, pozitív hiedelemre szert tenni, hanem egy új, pozitív Hiedelem tud lefelé hatékonyabban hatni a környezetben elért eredményeinkre). Ahogy Albert Einstein fogalmazott: “Ne azon a szinten próbáld megoldani a problémát, ahol keletkezett, hanem eggyel magasabb szinten.”

A logikai szintek további részeiben azok a szintek találhatók egyre szélesedve, ahonnan mi az Identitásunkat nyerjük: a középpont felett a család, azután a barátok, munkatársak, azután a társadalom, a Föld és az Univerzum található. Ezeken már nem dolgozunk, mert a középponttól lefelé van kompetenciánk, felelősségünk, lehetőségünk és eszközeink megváltoztatni az életünket.

Mészáros Edina, 2015. 01. 18.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.