A TA és az NLP módszerek alkalmazásának összevetése III. rész

friedrich

A TA Oké-keret és az NLP VAKOG modellek együttes használata

A terápiás tapasztalatok alapján az É+T+ életpozícióba kerüléshez tehát felállítható egy specifikus sorrend. Ez nagyban segítheti a fejlesztők, gyógyítók munkáját, hiszen egy támpontot ad a változás stratégiájára vonatkozóan.

A stratégia a gondolatok olyan cselekvésekhez vezető ismételhető sorozata, amelyek következetesen egy meghatározott eredményt hoznak létre[1]. Tehát az NLP fogalom szerint elmondható, hogy az É-T- pozícióból az É+T+ pozícióba való kerülés egyik általánosítható stratégiája a fent bemutatott lépéssorozat.

Az NLP módszert a sikeres emberek viselkedési stratégiáinak lemodellezésével hozta létre Dr. Richard Bandler társával együtt. Ők kutatásaik alapján azt fedezték fel, hogy gyakorlatilag minden sikeres viselkedés lemodellezhető egy meghatározott cselekvéssorozat feltérképezésével és elsajátításával. És ugyanez bizony igaz a sikertelen viselkedési mintákra is.

friedrich

Az NLP-ben az emberek működésének feltérképezéséhez alapvetően az érzékszervi csatornák az egyén által használt sorrendjét „kottázzák le” (ennek rövidítése az NLP-ben a „VAKOG” kifejezés: Vizuális, Auditív, Kinesztéziás, Olfaktorikus és Gusztatorikus modalitás), valamint a teljes fiziológia megfigyelését. Ez nagyon hasonló a TA-ban a funkcionális én-állapotok diagnosztizálására[2] alkalmazott viselkedéstani diagnózis elemeire, amelyekben szintén a szavakat, hanglejtéseket, mozdulatokat, testhelyzeteket, arckifejezéseket figyeljük és elemezzük az én-állapotok felismeréséhez.

vakog

Ha az É+T+ életpozíció elérésére létezik stratégia, akkor a sikeres és sikertelen, azaz a nyertes és vesztes sorskönyv megírására is feltérképezhető az a stratégia, ami alapján ezt kialakítjuk magunkban. Megfelelő intervenciók használatával aztán felfedezhetjük azt a stratégiát is, amely segítségével a kliens kilép a sorskönyvéből, hiszen valószínűleg ez mindig ugyanazon a módon történik.

A Berne által lejegyzett 6 sorskönyvi típusnak[3] is megvan az a sajátságos „mottója”, amely szerint működik. A különböző típusú sorskönyvekből való kilépésre később Thaibi Kahler adott irányvonalakat. Ezek közül pl. a Berne által nevezett „újra és újra”, Kahler által „majdnem” sorskönyvnek nevezett vesztes sorskönyvből való kilépés módja az, hogy a kliens fejezze be elkezdett feladatait, és ünnepelje meg a sikereit.

[1] Glossary of NLP™: http://www.purenlp.com/glossry2.htm

[2] A funkcionális én-állapotok elemzése az én-állapotok használatának módjára koncentrál, a strukturális én-állapotok elemzése az én-állapotok szerkezetére.

[3] Eric Berne: Sorskönyv, 12. fejezet, Háttér Kiadó, Budapest, 1997.

Mészáros Edina, 2008. 08. 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.