A TA és az NLP módszerek alkalmazásának összevetése IV. rész

fritz-perls-697x1024_uj3

A mai TA iskolák működési elve az előzőek tükrében

A mai Tranzakció Analízisben alapvetően 3 fő iskola[1] létezik, amelyek szerint hatékony intervenciókat lehet alkalmazni a szervezetek és egyének fejlesztésében:

  1. Klasszikus iskola: Ez követi legszorosabban a Berne által kidolgozott legkorábbi változatot. Ez mindig szerződés alapján történő fejlesztő munkát feltételez, amelyben viselkedésbeli változás elérése a cél. A klasszikus iskolában a csoportszerepnek fontos jelentősége van, hiszen a csoporttagok egymásra reagálva tudnak hatékonyan fejlődni, változni. Itt fontos az új szülői üzenetek adása a terapeuta részéről, amelyhez Pat Crossman szerint három dolog biztosítása elengedhetetlen: engedély (új üzenetek adása a kliensnek a régi szülői parancsok helyett), védelem (a negatív következmények ellen) és potencia (erőteljesebb hatása van a terapeutának a kliensre, mint az eredeti szülőnek).
  2. Újradöntési iskola: Ennek az iskolának a megteremtői Bob és Mary Goulding, akik a Gyermeki érzések újraprogramozásával érik el a változást. Ők követik Fritz Perlst, aki a különböző személyiségrészekkel dolgozva ért el nagy eredményeket.Ebben a terápiás módszerben gyakran a Gestalt-technikát alkalmazva hozzák ki a kliensből a Gyermeki érzéseket egy, a személyiségrészeket megszemélyesített dialógusban. Az egyéni felelősség ebben az iskolában hangsúlyosabb, mint az előzőben, a csoportfolyamat viszont nem olyan nagy jelentőségű.
  3. Cathexis iskola: Ezt az iskolát eredetileg a pszichotikusok kezelésére alapították Schiffék, akik a szülői üzenetek újraprogramozásával érték el klienseik gyógyulását. Ebben a terápiás módszerben a klienseket rávezetik arra, hogy az eredeti, rosszul berögződött szülői én-állapotukból visszavonjanak minden energiát, és új szülői üzenetekkel erősítik az új viselkedésmintájukat, szinte szó szerint újra-adoptálják őket. A schiffi módszer reaktív környezetet feltételez, amelyben a csoporttagok és a terapeuták folyamatosan reagálnak a kliensek problémáira, jellemzően É+T- pozícióból. Ez a pozíció azonban az eredeti alkalmazás szerint nem üldözőként, hanem aktív problémamegoldásként, Shea Schiff megfogalmazása szerint „védő szembeszállás”-ként kell, hogy megnyilvánuljon.

fritz perls

Látható, hogy a három TA iskola ugyanazokat a modelleket alkalmazza, viszont eltér abban, amit hangsúlyosnak tart többek között a résztvevők számában, felelősségvállalásukban, az én-állapotok használatában és a csoportszerep jelentőségében.

Ezek mind befolyással lehetnek a fejlesztő munkára. A szerződés résztvevőinek száma vagy a csoporttagok bevonásának mértéke meghatározhatja, hogy hányan állnak egymással tranzakcióban. A felelősségvállalás megoszlása pedig előidézhet olyan nem kívánatos helyzeteket, amelynek hátránya lehet a fejlesztés sikerességében, mint például egyes én-állapotok rossz rögzülése (a 3. iskola módszereinek alkalmazása során pl. elképzelhető a szimbiotikus kapcsolat kialakulása[2] kliens és terapeuta között).

A TA szakemberek 3 iskolán túl átvettek többek között más módszereket is, mint pl. a gestaltot, az ericksoni terápiát, a viselkedés pszichológiát, amelyek mind a Neuro-Lingvisztikus Programozás módszerből jöttek létre.

[1] Ian Stewart-Vann Joines: TA MA, 28. fejezet, Grafit könyvkiadó, Budapest, 1998.

[2] A szimbiózis a TA-ban két személy én-állapotainak olyan egészségtelen összeolvadását jelenti, amelyben a két személy úgy viselkedik, mintha maguk között egyetlen személyt alkotnának.

Mészáros Edina, 2008. 08. 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.