A TA és az NLP módszerek alkalmazásának összevetése VI. rész

matrix2-1024x576-main

TA és NLP modellek használata az intervenciókban

Ahogy a fentiekben már utaltam rá egy pár példa bemutatásával, szervezeti és egyéni fejlesztői munkám során azt tapasztaltam, hogy a TA eszköztárát nagyon jól ki lehet egészíteni a Neuro-Lingvisztikus Programozás módszer technikáival. Az alábbi táblázatban szeretném bemutatni a TA és az NLP módszerek párhuzamosságait fogalommagyarázattal.

Mindegyikhez egy-egy olyan klasszikusnak számító alkotást is hozzárendelek a mese- és filmvilágból, amely szakmailag kapcsolható hozzájuk. Ez utóbbit azért gondolom helytállónak itt bemutatni, mert egyrészt érdekes, hogy mennyire rárímelnek e művek mondanivalói az egyes elméletek gyógyító, feszültségoldó funkcióira. Szakmailag is hasznos lehet feleleveníteni őket, mert a TA-ban kulcsfontosságúak a mesék, mítoszok a gyermeki hiedelemrendszer megerősítésében, így a sorskönyveink kialakításában. A mesék és metaforák az NLP szuggesztív nyelvezetében is használatosak. A példaként hozott alkotások méltán lettek híresek az egész világon, közülük több elnyerte a legnagyobb díjakat[1].

Ezeket egy tudatos rendszerben látni inspiráló számomra a különböző elméletek gyakorlati alkalmazásakor, egyúttal növeli az alázatomat is a szakma összefüggései iránt. Ezt a két módszert különösen alkalmasnak tartom arra, hogy intervenciókban egymás kiegészítéseként használjuk őket.

Összességében azt gondolom, hogy a fejlesztő munkában elvégzett hatékony intervenciókat ezek és a többi alkalmazott módszer elméletének alapos ismerete, a rendszeres gyakorlati alkalmazás tapasztalatai, és az intuíció fejlesztése és alkalmazása segíti a legjobban.

Az elméleti tudáshoz számomra az alkalmazott módszerek fejlődésének követése, valamint hasonlóságainak és különbségeinek kutatása és egy globális rendszerben való rálátása tartozik, míg a gyakorlatban fontosnak érzem az eredményesség folyamatos visszacsatolását, az intuíció fejlesztésében pedig a partnerre való teljes ráhangolódást, ami folyamatosan emlékeztet arra, hogy a kliensnek pontosan azt adjuk, amire neki szüksége van, még ha néha „csak egy mosoly” is az.

[1] A „Forrest Gump” c. film hat, a „Mary Poppins” c. film öt, a „Mátrix” c. film négy, az „Óz, a csodák csodája” c. film három, a „Pinokkió” c. rajzfilm pl. két Oscar-díjat, Kertész Imre a „Sorstalanság” c. regényért irodalmi Nobel-díjat kapott, stb.

A TA, az NLP módszerek és egy-egy klasszikus alkotás párhuzamosságai

filmek

TA

NLP

Műalkotások

Tranzakciók: a tranzakcionális inger és a tranzakcionális válasz, mint a társas beszélgetés alapegysége. NLP Axióma: a kommunikáció lényege abban a válaszban van, amit a partner részéről kapsz. R. S. Allen: A Flinstones család c. mesesorozat: ebben a mesében különösen fontos, hogy a szereplők humoros nyelvi elemekkel mindent ki tudnak fejezni.
TA Axióma: az emberek saját maguk határozzák meg önnön végzetüket, és ez az elhatározás megváltoztatható. NLP Axióma: egy rendszeren belül mindig a legrugalmasabb elem gyakorolja a kontrollt. Kertész Imre: Sorstalanság c. regény: a főszereplő a koncentrációs tábor legrosszabb élményei átélésekor is képes volt boldog lenni a rugalmassága által.
Autonómia: tudatosság, spontaneitás, intimitás: az egyén képessége a problémáik felnőtt erőforrásaik mozgósításával való megoldására. NLP Axióma: Mindenki magában hordja a számára szükséges erőforrásokat. Lyman Frank Baum: Óz, a csodák csodája c. film: az összes szereplőnek pont az a legfőbb erőssége, amit a legnagyobb hiányosságának gondol.
Gondolat, érzés, cselekvés: a TA modellek közül a legalapvetőbb az én-állapot modell, amelyben mindhárom megnyilvánul. Gondolat, érzés, cselekvés: az NLP is alapvetően ennek a három dolognak a harmóniáját segít megteremteni. Robert Zemeckis: Forrest Gump c. film: a hátrányos helyzetű főszereplő képes a sikeres életre, mivel egyensúlyban van
Modellálás: a kisgyerekek nagyon pontosan megfigyelik mások, főleg a szüleik viselkedését, és ezt átveszik működésükben. Modellezés: az NLP és a gyors tanulás alapja; konkrét cselekvéssorozat felismerése és elsajátítása, azaz „eltanulása”. Andy és Larry Wachowski: Mátrix c. film: a főszereplők különlegesen nehéz képességeket tanulnak meg nagyon rövid idő alatt a Mátrix világ valóságában.
TA szerződés Muriel James szerint: pozitív cél megfogalmazása, a teljesülés bizonyítékának megtalálása, biztonság biztosítása, belső meggyőződés vizsgálata, erőforrások mozgósítása, a változás árának vizsgálata, az első lépések megtétele. Jól formált célok technika: pozitív cél megfogalmazása, a teljesülés bizonyítékának megtalálása, belső és külső ökológiai vizsgálat, erőforrások mozgósítása szükség esetén új erőforrások elsajátításával, az első lépések megtétele. Lee Hall: Billy Elliot c. film: a főszereplő minden lépésen keresztülmegy, nagyobb részben tudatosan.
Referenciakeret: olyan teljes perceptuális, konceptuális, érzelmi és tevékenységi készlet, amely lehetővé teszi önmaga, mások és a világ meghatározását az egyén számára; Schiffék szerint a valóság szűrője. NLP Axióma: az emberek nem a valóságra, hanem a saját térképükre reagálnak. Benedek Elek (magyar népmesék): A só: az öreg király három lánya közül az egyik a sóhoz hasonlította apja iránti szeretetét, mire az elkergette, majd amikor só nélkül kellett étkeznie, rájött, hogy az övé a legerősebb szeretet.
Életpozíciók: az egyén önmagával és másokkal kapcsolatos legfontosabb értékeire vonatkozó alapvető beállítottság. NLP Axióma: Egy személy értéke nem egyenlő az általa tanúsított magatartással. A.A. Milne: Micimackó: minden szereplő főként egy-egy életpozíciót képvisel.
Gumikötél: hasonlósági pont valamely itt-és-most stresszhelyzet és az egyén gyermekkorának valamely fájdalmas helyzete között. Rögzítés: az a folyamat, amelynek során egy adott dolgot kapcsolatba hozunk egy másik dologgal. A rögzítés során a tudattalan berögzüléseket tudatosan át tudjuk programozni pozitívabb lelkiállapot elérése céljából. Michael Ende: Végtelen történet: Bastian valódi életében és Fantázia világában töltött idejének leírására különböző betűszíneket használ a szerző, ezzel is erősíti a két világ különböző hangulatát.
Én-állapotok: Szülő-Felnőtt-Gyerek. Reframing technika: ez a technika a szintén különböző (személyiség) részekkel dolgozik. P. L. Travers: Mary Poppins: a partnertől függ, hogy éppen milyen én-állapotból reagál.
Dráma háromszög: a három sorskönyvi szerep az üldöző, az áldozat és a megmentő. Meta-tükör: egy vagy több emberhez kötődő negatív érzés feloldása a saját és a partner szemszögéből való újraértékeléssel. Charlie Chaplin filmjei: a főhős gyakran mindhárom szerepbe belekerül, először megmentő, azután áldozat, majd üldöző.
Újradöntés: egy önkorlátozó korai döntés felváltása új, felnőtti erőforrásokkal teli döntéssel. Change History: visszatérő negatív érzések megváltoztatása a múltbeli élményhez köthető érzés megváltoztatásával. Bob Gale: Vissza a jövőbe c. film: a főszereplők az időben utazva változásokat idéznek elő jelenlegi életükben.
Nyereség: a játszmákban megtapasztalt helyettesítő érzelmek, a sorskönyv vonatkozásában a beteljesedett zárójelenet. Másodlagos nyereség: a Reframing technikában a problémák átkeretezése, azaz pozitív szándékuk, hozadékuk megtalálása. H. C. Andersen: A rút kiskacsa: a társai között kicsúfolt kiskacsa rájön, hogy ő valójában hattyú, ezzel átkereteződik az egész addigi élete.
Újraszülősítés: a kliensek lehetőséget kapnak felnövésük újraépítésére. New Behavior Generator technika: új, vágyott tulajdonságok elsajátítása. George Bernard Shaw: Pygmalion: a főszereplő elsajátítja az általa vágyott tulajdonságokat.
Viselkedéstani diagnózis: az egyén aktuális én-állapotának megítélése az egyén viselkedésének megfigyelése alapján. Kalibrálás: egy másik személy állapotának pontos felismerése a nem szóbeli jelzések értelmezése útján. Carlo Collodi: Pinokkió: a főszereplő orra megnő, amikor hazudik, így bárki leolvashatja róla, ha rossz fát tesz a tűzre.
Történeti diagnózis: az egyén én-állapotának megítélése az egyén szüleiről, szülő-figuráiról és gyermekkoráról nyert tényszerű információk alapján. Logikai szintek: a személyiség működését leíró modell. A hatékony változtatás sorrendjében ezek a kérdőszavai: identitás – ki, hit – miért, képességek – hogyan, viselkedés – mit,   környezet – hol, mikor. R. Kipling: Dzsungel könyve: Idézet a műből: „Hat tisztességes szolgám van,mindent tőlük tudok, úgy hívják őket: ki, s hogyan, hol, mi, s miért, mikor.”
Sorskönyv: gyermekkorban kialakított, a szülők által megerősített, a későbbi események által „igazolt” és a választott alternatívákban megjelenő nem tudatos életterv. Time Line: a múltunkat a jövőnkkel összekötő vonal. Az a hely, ahol a múltunk és jövőnk képeit, hangjait és érzéseit tároljuk. Az NLP technikák hatását felerősíti, ha az idővonalon végezzük el. J. K. Rowling: Harry Potter: a főszereplő gondolatban visszatérve a múltjába olyan erőforrásokat gyűjt össze, amivel képes megváltoztatni a jövőjét.

Felhasznált szakirodalom:

  •  Eric Berne: Sorskönyv, 12. fejezet, Háttér Kiadó, Budapest, 1997.
  • Ian Stewart-Vann Joines: TA MA, 28. fejezet, Grafit könyvkiadó, Budapest, 1998.
  • Joseph O’Connor: NLP Kézikönyv, 8. fejezet, Bioenergetic Kiadó, 2002.
  • Karl Pribham, George Miller, Eugene Gallanter: Tervek és a magatartás struktúrája, Prentice-Hall, 1960.
  • Harry Alder: Handbook of NLP: A Manual for Professional Communicators, Gower Publishing, Ltd., 2002
  • Glossary of NLP™: http://www.purenlp.com/glossry2.htm

Mészáros Edina, 2008. 08. 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.