Daily ME – 68/365. megélés

2017-11-29 01.00.44

Ha valahova…

Ha valahova el kell menned, hozz el onnan mindent!

A vágyat, a figyelmet, a nyitottságot, a kíváncsiságot, a társalgást, az értesülést, a kétkedést, a megbecsülést, a hasznos és a haszontalan perceket, a várakozást, a tévedést.

Már az út elején légy felkészült mindenre, ami érhet! Te éled át, te leszel ott, tiéd a megtapasztalás, és tiéd minden tanulság.

Így indulj el, légy befogadó és kitárulkozó, csendes, ha kell, és odaadó, ha megérdemlik, hogy kiérdemeljék a jelenléted. Lehetsz bátor vagy törékeny, s bármi áron hiszékeny, közömbös vagy erőtlen, esetleg félszeg vagy sugárzó… magad vagy magaddal mindenhol. (És ha valaki megcsodál, akkor maga-biztosan!)

Hisz a tükörben ott is magadat látod majd.

2017-11-29 01.00.44

Hozott anyagból dolgozol… vagy épp pihensz, mindenütt jó, de legjobb, ha feladsz azzal, hogy leadsz az igényességedből.

Bárhol is lennél, maradj válogatós! Nem kényszeresen és finnyáskodóan, de ne holmi mártogatóst fogadj el olyannak a vacsorához például, amilyen – ahogy esik, úgy puffasztana, meg… – adatik. Legyen az fűszeres, elég zsenge lelkű, de érlelt tartalmakat hordozó, kultúrákon átívelő és támogató, laktatóan regeneráló.

Ha már valamiért odautazol.

Amennyiben nem ízlett az eléd tárt savanyú valóság, ne hányj rögtön össze mindent, de fittyet mindenképp javaslom, az elmarasztalásra.

Nekik sem olyan könnyű, pont sehol, senkinek a nehézség, beleeshetne, de ne a kristálypohár csak abba a csapba, megcsalatva, lecsapatva lesz kész egészen beavatva, amikor a desszertet szolgálják fel utoljára, hűen is, hűhó nélkül itt valakinek a sós az édes.

Bárhol vagy is, láthatod, hogy minden egyén olyan egy én, akinek önmagát fejlesztenie kell az életbenmaradáshoz, és ha épp nem nyal, akkor nem nyel, bár nem csak a bárban lehet dícséretet és szitkot nyelve nyalka, illetve legyen a vezetőség bármilyen, neked hasznos a szívélyességet az alkalmazottakkal is alkalmaznod.

Tudd, hogy bármi is történjék, mindenképp több leszel általa.

Nézz bele a bőröndödbe, és lásd már az ürességében a teljességet, amit te magad vittél oda.

2017-11-29 01.13.14

Kinek az írmagja tölti ki a benne rejlő maskarát, és ne kerüld el a maszkabált, hiszen úgyis megrendezik nélküled is. Veled meg pláne bejön az, ami kijön belőle.

Mi van, ha minden úgy alakul, ahogy nem is vártad? És mi, ha egy újabb várt csalódás pukkasztana? Akkor hozd el azt, hogy na, ezt jól megcsináltad! Semmi sem adhat nagyobb bizonyítékot arra, hogy most már boldog is lehetsz, mint hogy a legrosszabb állapothoz is tartozik egy sikeres stratégia, amit tehát te most győztesen toltál véghez.

Mindannyian nyertesek vagyunk végső soron, minden úttal gazdagabbak.

Utazz, légy szabadon semmilyen vagy mindenféle, színtelen vagy tarkabarka. Ez a te léptéked.

Légy teljes átéléssel magányos vagy szétszeretett, mert nem számít, melyik vagy, csak az, amit hazahurcolsz belőle.

Otthon átértékelődik mindaz, ami máshol másképp történt, mint amiről azt gondoltad, hogy e kép vagy a kép szerint lesz fel, fogható.

Mindent hozz el onnan, de legfőképp azt, hogy nagyon is elég vagy, és nagyon is szerethető.

Időtálló és idióta helyett közel s távolról sem ostoba, tanulékony hal-adó! Hál-ás!

Irigylésre méltó világpolgár, csak az egód legyen kisebb a túlagyaltaknál… no meg a meglett, s átjárt mér-földjeidnél…!

Hozz el onnan mindent, és vesébe is láss, jóelőre, majd még tovább az eddig megtett, lerótt, s (n)agyon tisztelt mérföld-köveidnél!

Mészáros Edina

Budapest, 2017. november 28.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.