Tényleg olyan nehéz megérteni a másik NEM-et?

_DG00146

A megértés szerepe a kapcsolatokban

Amikor valami balul sül el a kapcsolatainkban, hajlamosak vagyunk arra hivatkozni, hogy nem lehet/ett megérteni a másikat. Hányszor hallunk és olvasunk olyan megjegyzéseket, hogy “a női lelket milyen nehéz megérteni…” vagy hogy “a férfiakat könnyű megérteni, csak nem kéne túlbonyolítani…”?

De tényleg erről van szó? A megértés hiánya, illetve a nem megértés az oka a berzenkedésnek?

Nézzünk egy kicsit a megértés mélyére, mint egy készségre az egymáshoz való viszonyulásainkban. Ugyanis lehet, hogy ez összetettebb folyamat, mint amennyire végletesen használjuk néha a megfogalmazásainkban.

Az értelmező szótár szerint a megértésnek a következő jelentései vannak. Az alábbi 5 pont alapján végigvezetem, ahogyan a megértés szerepéről a kapcsolatépítésben gondolkozom. A 6. pontban hozzáteszek egy saját szakmai szempontot. A leírás végén pedig összefoglalom, hogy mindezzel mit kezdjünk az általam ismert kommunikációs módszerek erejének tükrében.

1. Tiszta és valósághű tudás

A szótár szerint “Egy helyzet, terület, ismeret önálló és ésszerű kiértékelésével megszerzett képesség, amely alapján az ember az így elsajátítottakat ésszerűen alkalmazni tudja. A megértés a tanulás eredménye. A megértés gyorsasága függ az elménk megkülönböztető képességétől.” 

Húha! Már ez a jelentés egyszerre több képességet hordoz. A megértés tehát egyfajta tudás, amelyet ráadásul önállóan és ésszerűen kellene kiértékelnünk, majd ezt alkalmazni tudnunk. És ha mindezt még jól is szeretnénk csinálni, akkor érdemes minél gyorsabban szelektálni a látottakat és a hallottakat az agyunkban.

A kapcsolatainkra kivetítve ezt azt jelentheti, hogy egy másik ember teljes személyét tudatosan képesek vagyunk szétválasztani attól a “térképtől”, amelyet saját magunkban megalkottunk róla. Mert hogy van róla egy képünk, az biztos. Kérdés, hogy ez a kép mennyire valósághű? Ő is ezt mondaná saját magáról? Pontosan úgy jellemezné a saját vágyait, elképzeléseit, körülményeit, ahogy azt mi látjuk?

A Neuro-Lingvisztikus Programozás szerint ehhez szükséges bevetnünk a tiszta érzékszervi csatornáinkat, hogy olyannak érzékeljük az illetőt, amilyen valójában. Ehhez kell egy döntés, hogy tényleg szeretném megismerni őt. Évekig lehet álmodozni egy másik emberről, de ha nem teszünk fel neki konkrét kérdéseket, ő maga csak egy álomkép marad számunkra, és nem jutunk közelebb a valódi lényéhez.

A megértéshez vezető út első szakasza ez, ahol az a belső munka is megkezdődhet, hogy én magam vagyok-e annyira érdekes és érdemes először is saját magam számára. Aztán pedig, hogy elhiggyem, hogy a másik ember is szeretne megismerni engem. Kölcsönösség nélkül egy kapcsolatban a megértésnek sincs igazi létjogosultsága.

2. Elsajátított fogalom

A szótár szerint ez az elsajátított tudás “elmagyarázásának a képessége. Egy jelenség, dolog megfigyelése, kérdések feltétele vele kapcsolatban, az odaillő, működőképes válaszok megtalálása és döntés róluk, valamint képesség az elsajátított fogalom jelentésének, jellemzőinek az elmagyarázására. A fűnyíró gazdája a gép működésének megértése után képes bárkit megtanítani annak használatára. A jó eszű tanuló a matematika tétel megértése után segít osztálytársának megoldani a házi feladatot.”

A megfigyelés itt egy kulcsfogalom. Vagyok-e én olyan alázatos, jó értelemben, hogy az időmet, a figyelmemet a másik ember működésének szentelem? Akkor tanultam meg valamit róla, ha azt képes vagyok visszaadni. Ez úgy lehetséges, hogy a memóriámban megőrzöm a róla szerzett információkat. A már közhelyesen emlegetett mai rohanó társadalomban a kapcsolatainkat is hajlamosak vagyunk lecserélni. Amennyiben ezt igaznak tartjuk, elgondolkodhatunk azon, hogy mi magunk mennyire tartunk érdemesnek egy kapcsolatot arra, hogy energiát fektessünk bele.

A saját magunkkal való viszonyunk szempontjából tekintve újra ott tartunk, hogy itt dől el az is, hogy én képes vagyok-e a mélyebb rétegeimet is megmutatni a másiknak? Nem tartok-e attól, hogy visszaél majd vele, hogy esetleg elhagy, hogy már nem leszek érdekes számára, és ezáltal úgy járhatok, hogy kiszolgáltatottá válok, hiszen átadtam számára egy tudást önmagamról?

A megértésnek ez a szakasza önismeretet kíván, egy olyan erőt és stabilitást, amelyre akkor is számíthatok magamban, ha a kapcsolat valamiért megszakad. Szintén fejleszthető, és a pozitív saját érzések Rögzítésével megerősíthető.

3. Kialakult vélemény

A szótár szerint “saját nézet vagy elképzelés egy látott, halott vagy más módon érzékelt jelenségről, helyzetről vagy állapotról. Az üzletember a gazdasági folyamatok megértése után eldönti, hogy elkezd részvényekkel foglalkozni. A fiú az élet megértését főleg az apja életfelfogásából meríti.”

Lám-lám, eljutottunk oda, hogy ha bizonyosságokat szerzünk egy másik emberről, akkor már véleményünk is lehet róla, azaz könnyen minősíthetjük őt. Ez vonatkozik saját magunkra is. Ez egy mélyebb, vagy épp valakinek egy magasabb szint az érzelmi intelligenciában, itt kezdődik az önértékelés. Mit szól majd az a kedves, drága személy, ha ezt és ezt megtudja rólam? Amikor már nem tudom csak a pozitív arcomat mutatni, amit a kapcsolatok elején jóval könnyebb? Ne is tagadjuk. Hogyan fogja kezelni a hozzá nem értésemet adott témákban? Ez megalapozhatja az egész kapcsolatot.

Az önbecsülés kompetenciája tartozik ehhez, amely arról szól, hogy képes vagyok-e átadni a kontrollt a másiknak, és vezetni őt abban, amiben nekem van több jártasságom? Elviselem-e a kritikát, és hajlandó vagyok-e változtatni a szokásaimon egy építő közösséggé formálódás érdekében?

A megértés itt azon kompetenciák gyakorlásában fontos, hogy határozott vagyok-e a szándékomat illetően egy ügyben? Bele tudok-e állni teljes elköteleződéssel és saját 100%-os felelősségemmel a kapcsolatba? Amennyiben bizonytalan vagyok… vagy mégsem… addig a megértés csak egy kognitív, azaz gondolkodáson alapuló információ, nincs átfordítva aktivitásba, cselekvésbe.

4. Közös egyetértés

A szótár szerint “Emberek között kialakult olyan felfogás, amelyben többen megegyeznek, és ez alapján járnak el, vagy viselkednek. Ez alapulhat valódi megfigyelésen, de lehet teljesen légből kapott, így ésszerűtlen is. A pszichológusok emberről kialakult megértésük alapján életviteli tanácsaikban megmondják, mit gondoljon a problémáiról a hozzájuk forduló. A politikusok megértése az emberről és a társadalmi folyamtokról végül kiábrándító eredményhez vezethet.”

Általánosítások nélkül, megint az ésszerűség, és itt van bőven viselkedés is. Kapcsolati szempontból tekintve ez az a rész, ahol a kialakult érdekközösséget fenntartjuk.

Az már rég kiderült, hogy nem egészen az egyetértés állandóságán múlik egy kapcsolat élethossza. Hiszen egyrészt nagyon fontosak a kapcsolatokban a konfliktusok, ezek hiányában egy kapcsolat elmúlik, lásd Metatükör technika. Másrészt az egymástól való tanulási lehetőséget éppen az okozza, hogy más készségekben vagyunk erősek, és ez vonatkozik adott esetben a nézeteinkre is, minél több irányból tudunk megközelíteni egy – akár társadalmi, nemek, vallások, irányzatok közötti – kérdést, annál felkészültebbek tudunk lenni együtt a világ kihívásaira.

Egy fontos képesség van ebben a szakaszban, amely a megértést segíti, ez két szóban kifejezhető. Még ha nem is értek egyet a másikkal, de elfogadom annak a hátterét, ami miatt valamilyen döntést hozott, és ez alapján tett valamit, képes vagyok megnyugodni, letenni az elvárásaimat, és azt mondani: igazad van. Ennél a pontnál kezdődhet egy jó együttműködés. Ugyebár nem a butaságaink miatt szeretjük egymást, hanem ezekkel együtt.

5. Együttérző viselkedés

A szótár szerint “más személy vagy élőlény nehéz és megoldhatatlan helyzete miatt érzett elnéző sajnálat, amely semmilyen megoldást nem tud adni a problémára, legfeljebb az együtt sajnálkozás és rokonszenv, valamint a közös szenvedés látszatát adja. Az emberek megértésre vágynak embertársaiktól. Sok párkapcsolatot egymás megértése tart össze. Az ilyenfajta megértés képtelen a segítségre.”

A megértés eme értelmezése szerint ez egy valódi tett nélküli tett, azaz inkább egy érzés, és ennek kifejezése, mint tényleges cselekvés. Több régi és új szociológiai kutatás eredményeként tudjuk, hogy egy forgalmas, nyilvános helyen megkínzott vagy fizikailag rosszul lévő embernek az arra járókelő személyek több, mint 95%-a nem nyújt konkrét segítséget. Attól, hogy valaki megért valamit vagy valakit, még nem fordítjuk át ezt a tapasztalatot egy mozdulatba. Egyes tudományágak szerint ez így helyes, úgymond biologikus megnyilvánulás, és nyilván érthető, önvédő funkciói vannak számunkra.

Ennek természetesen a pozitív formája is igaz. Például attól, hogy ismerünk egy sor egészségtelen tényezőt a táplálkozásban, a közlekedésben vagy a szexualitás területén, szerencsés esetben keveset alkalmazunk belőlük, és az egészséget választjuk.

A kapcsolataink tekintetében az együttérzés szintén a közös túlélést támogathatja. Ha képesek vagyunk tekintettel lenni mások érzékenységi nyomógombjaira, akkor azokat kezelni is tudjuk.

Ilyen szempontból, egyúttal visszaugorva az eredeti kérdésre, a megértés eredményessége a hozzáállásunkon múlik leginkább. Ugyanis mit szűrünk le egy párbeszédből, vagy a másik ember reakcióiból? Amikor nem azt a választ kapjuk, amit szeretnénk, az olyan érzés, mintha falhoz állítanának, és az idegrendszer talán nem is akarja megérteni, hogy mi történik. Pedig innen is van tovább.

_DG00146

6. Tényleg olyan nehéz megérteni a másik NEM-et?

Könnyebb tehát olykor arra fogni a tehetetlenségünket, hogy nem értünk meg valamit vagy valakit. Mark Gungor lelkész, előadó szerint meghatározható különbséget lehet tenni a női agy és a férfi agy működése között. Szerinte a nők agyában egy hálózat működik, amelynek az alapja az érzelem, és minden mindennel összekapcsolódik benne. A férfiak agya pedig egymástól elkülönülő dobozokból áll, amelyek között létezik egy semmi doboz is, ami ráadásul a kedvenc dobozuk. Ezt a nők nem értik, a férfiak pedig a nők robbanásig feszülő kommunikációs szükségletüket nem, amely eltérés miatt egy állandó feszültségben lehetnek egymással.

Több szakmai irány is arra mutat, hogy a férfiak és a nők nehezen értik a másikat, pedig ez is inkább személyiségbeli tényezőkre vezethető vissza, mint nemek, hovatartozás, kor és ideológiai differenciára.

Egy kis adalék ahhoz, hogy mitől olyan nehéz megérteni a másik NEM-et. A férfi-nő kommunikációban nem a nembeli különbségekre érdemes odafigyelni, hiszen egy nő is lehet egyszerű, egy férfilélek pedig bonyolult, valamint minden nőben lakozik egy férfi és fordítva. Így két összetett személyiség cserél eszmét egymással, nem pedig nemek. Arra érdemes odafigyelni, hogy mi a valódi szándéka a partnernek, és milyen képességei, hitrendszere és motiváltsága van egy adott szituációban.

A tudattalanunk, azaz az idegrendszerünk pedig nem ismeri a NEM szót. Amikor megpróbálunk NEM ELKÉPZELNI egy lila kis elefántot almazöld ormánnyal, már látjuk is magunk előtt. Ezért NEM TUDUNK LESZOKNI A DOHÁNYZÁSRÓL, vagy A VESZEKEDÉSRŐL, mert amikor ezekre koncentrálunk, beleéljük magunkat a dohányzás és a veszekedés állapotába. Így nagyon fontos, hogy pozitívan fogalmazzuk meg a céljainkat, mert nem valami felől érdemes eljönni, hanem az igazán hatékony valami felé elmozdulni. Például az EGÉSZSÉGET és a NYUGALMAT kitűzni küldetésként.

Milyen szép a magyar nyelv. Tehát nem arról van szó, hogy a másik NEM-et nem értjük, hanem a másik ember tagadásos közlését nem értjük, azaz azt, amikor NEM SZERETNE valamit. Azért, mert abban ott van az, amit mi szeretnénk. De ő nem! Mivel nekünk megvan a “térképünk” a fejünkben, hogy az a valami hogyan is zajlana le, ezért nem értjük, hogy neki hogyhogy NINCS BENNE a fejében, a szívében. De hiszen ha NEM ÉRTJÜK, akkor ÉRTJÜK!!! Csak nem tudjuk kezelni! Ehhez a megoldás a kommunikáció!

7. A megértő összefoglalás

Amint felismerjük, hogy mit jelent a megértés, és milyen gyönyörű a folyamata, beláthatjuk azt is, hogy először is magunkkal kell tisztán kommunikálnunk. A saját értékeinket, önmagunkat megbecsülnünk, és pontos, ökologikus, hosszú távon komfortos célokat kitűznünk a jóérzéssel teli életünk érdekében.

Abban a pillanatban, amikor saját magunk számára kimondjuk, hogy mit szeretnénk, leegyszerűsödik minden, és nem a megértést vagy a nem megértést hibáztatjuk a következő lépésünk elmaradásáért, hanem egyértelmű lesz, hogy milyen irányban haladunk. Tudjuk, hogy miről tanuljunk többet, mire figyeljünk, mit kerüljünk ki, hiszen minden választásunk számít.

Tudjuk, milyen pozitív ügy mellé álljunk, hiszen nem egy negatív ellen érdemes harcolni, hanem egy pozitívért kifizetődő tenni! Teréz anya sem a háború ellenes tüntetéseken vett részt, hanem Békéért menetelt. Amikor így teszünk, a lelkünk tudja, mit válasszon, és tele lesz békével.

A kategorizálások helyett érdemes az adott dolgot megvizsgálni, mert a legtöbb dolog helyzetfüggő. És mindannyian tudjuk, hogy a dolgokat hogyan lehet a legtöbb megértéssel szemlélni, ugye?

Több információ elolvasása és az NLP tanfolyamokra jelentkezés itt tehető meg: KATTINTS IDE AZ NLP KÉPZÉSEK MEGNYITÁSÁHOZ!

Mészáros Edina

Budapest, 2016. június 9.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.